A szabad kereskedelem és a korlátozott bevándorlás

Mivel a könyv megjelent nyomtatásban, a korábban itt látható fordítást levettük, de a bevezető (annak javított szövege) elolvasható.

Hozzászólások

Egy valószínű

Egy valószínű (fordításbeli) tévedés-elnézés:
"Ha az eltérő bérszínvonallal rendelkező területeket politikai határok választják el egymástól, valamint a kereskedelmet és a bevándorlást nemzeti szinten szabályozzák, e normális folyamatok — a vándorlás és a tőkekivitel — gyengülnek szabad kereskedelem, és erősödnek protekcionizmus esetén."
A helyzet értelemszerűen fordított: a szabad kereskedelem (nem túl meglepő módon) éppen hogy ezt az alkalmazkodást segíti elő, a korlátozó intézkedések pedig ez ellen hatnak. (publikálás előtt persze egy lektor kiszúrná, de azért mégis:))

Más:
"A kereskedelem és a vándorlás szabadsága rugalmas mértékben kiegészítik (és nem mereven kizárják) egymást: minél több (kevesebb) van az egyikből, annál kevesebbre (többre) van szükségünk a másikból."
Ez önmagában igaz, de a könyv talán itt kezd elmenni az általános felé, tehát érdemes itt megfogni a dolgot. Tehát azzal semmi gond, hogy egy olcsó munkával készült importermék ára belföldön letöri az adott termék árát (és, ha a munkát tekintjük fő termelési tényezőnek) az adott szektor béreit is, ezen keresztül csökkentve a gazdaságban az átlagbért. De akadnak termékek, amelyek nem kerülnek nemzetközi kereskedelembe (a tankönyvi példa a hajvágás, de ha narancsszedést, orvosi ügyeletet, beteggondozást, gyerekfelvigyázást mondunk, közelebb járunk a magyar valósághoz), így ezekre nem teljesen igaz a szab.ker-bevándorlás átváltás (bár, hangsúlyozom, ezt nem is álította sehol sem a könyvfejezet).
Amiért ez fontos, az az, hogy éppen emiatt a fenti (non-tradeable) szektor béreit feljebb húzhatja a keresett (export)terméket előállító szektor. Ezt ugye Balassa-Samuelson-hipotézsiként ismerhetik sokan (és most egy pillanatra felejtsük el, hogy empirikusan nem sikerült egyértelműen alátámasztani;)

Köszönöm az

Köszönöm az észrevételeket.

Az fordításbeli tévedéssel kapcsolatban hadd idézzem az eredeti szöveget:

"With political borders separating high from low-wage areas, and with national (nation-wide) trade and immigration policies in effect, these normal tendencies - of immigration and capital export - are weakened with free trade and strengthened with protectionism."

Bár a fordítás nem százszálékos (kicsit majd javítok is rajta), az értelme mégis megfelel az eredeti szövegnek. És a következő mondatok rá is világítanak arra, hogy miért ez a helyzet, pl.:

"Ha az alacsony bérszínvonalú Mexikóban előállított termékek szabadon bejuthatnak egy olyan magas bérszínvonalú területre, mint az Egyesült Államok, akkor a mexikói emberek kisebb késztetést éreznek arra, hogy átköltözzenek az Egyesült Államokba."

Tehát szabad kereskedelem esetén, ahol az áruk szabadon mozoghatnak, az emberek erre kisebb késztetést éreznek, és ugyanígy a tőkekivitelre is. A munka és a tőke egy bizonyos eloszlása optimálisabb szabad kereskedelem esetén, mint ha valamelyik fél "védi" a piacait. Ezért előbbi esetben kisebb a késztetés a kiegyenlítődésre, így valóban gyengül a (be)vándorlás és a tőkekivitel.

Mulatságos, mennyire eltér

Mulatságos, mennyire eltér a nézőpontunk a szerzőével, és hogy ez milyen félreétésekre adhat okot... Én ugyanis a szabad kereskedelmet tekintettem természetes állapotnak, a kiegyenlítődést természtese tendenciának, nem pedig a korlátozást. Így valóban értelmezhető a mondat, és nyilván a fordítás is helyénvaló.

Szerintem a szerző is a

Szerintem a szerző is a szabad kereskedelmet és a kiegyenlítődést tekinti természetesnek, de éppen arra mutat rá, hogy szabad kereskedelem esetén a kiegyenlítődésre kisebb a késztetés. Maga a fejezet is arról szól, hogy a szokásos állásponttal szemben a szabad kereskedelem nem a szabad vándorlással (azaz a gyors kiegyenlítődéssel) fér össze, hanem éppen hogy a korlátozott vándorlással (azaz lassúbb kiegyenlítődéssel). Ehhez előbb itt megmutatja, hogy a szabad kereskedelemből következik a lassúbb vándorlás, lassúbb kiegyenlítődés.