Nem tudom teljes mértékben és minden kétséget kizáróan önmagamról azt állítani, hogy libertárius vagyok-e, vagy sem. Biztosan csak annyit tudok, hogy az az eszmevilág, melyet a közismerten libertáriusok gondolatai képviselnek, közel állnak hozzám.

A jog az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz úgy gondolom nem vitatható. De mi van a munkával? Van jogunk dolgozni? Vagy olyan jogról van-e szó, melyet csak valaki, vagy valakik engedélyével gyakorolhatunk? Nyilván, a Föld valamely kietlen elhagyatott részén, az éhinség fenyegetettsége miatt nem fogunk erre engedélyt kérni. De mi van akkor, ha egy hatalom által öszetartott és szervezett társadalomban szeretnénk e jogot gyakorolni? Manapság munka és munka között különbség van, mely legföképp attól függ, hogy a munkát végzőnek milyen jellegű a haszna. Pld. ha saját magának főz és készít ebédet, a haszonnak nincs pénzügyi jellege, ellenben azzal, ha az ebédfőzést pénzért végzi másnak, pld. egy étteremnek. De más a helyzet a szeszfőzéssel. Ezt, engedély nélkül, még önmaga számára sem végezheti. Hol kezdődik és végződik az a határ, ahol a munkát alapvető jogként lehet még kezelni, és hol nem, mikor a munkavégzéshez szükséges jogot szerzett jogként kell kezelni?