Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány

Kategória: 

A monarchia, a demokrácia és a természetes rend
gazdaságtana és politikája


Fordította:Váradi István


Mivel a könyv megjelent nyomtatásban, a korábban itt látható fordítást levettük, de a bevezető (annak javított szövege) elolvasható.

A könyv alapját a nyugati világban lezajlott, a monarchikus korból a demokráciába való történelmi átmenet felülvizsgálata képezi. A szerző feltárja mindkét társadalmi berendezkedés hibáit, és a ma elterjedt nézettel szemben megállapítja, hogy a monarchia kevésbé káros, mint a demokrácia. Javaslatot tesz egy általa természetes rendnek nevezett, állam nélküli, a magántulajdon teljes tiszteletben tartásán alapuló társadalom kialakítására. Módszere logikai
következtetéseken alapul, melyek révén a történelmi események (újra)értelmezésére alkalmas gazdasági és társadalmi tételeket állít fel.

A könyv megvásárolható az Ad Librum kiadó webáruházában, valamint a Líra és a Bookline könyvesboltokban.

Hozzászólások

kérdés

Hogyan halad a fordítás? Két nap alatt végeztem a könyv fejezeteivel, és kiváncsian várom a továbbiakat.

Az - egyenlőre - kevés tartalom ellenére is örültem az oldalnak, és már többeknek ajánlottam.

minden szabály opcionális

Örülök, hogy tetszett. A

Örülök, hogy tetszett. A hatodik fejezetből még három oldal van hátra (bár ennek jelentős része egy igen hosszú lábjegyzet :)), de most egy ideig nem nagyon tudok vele foglalkozni. Tehát még egy-két hét, mire az is elkészül és felteszem.

Utána várhatóan megint gyakrabban tudok időt szánni a fordításra, tehát a hossztól függően, de hamarabb készülnek majd el az egyes fejezetek.

nekem nagyon tetszik Hoppe

nekem nagyon tetszik

Hoppe dobbentett ra, hogy azok a konzervativ velemenyek, amiket altalaban osztok, lenyegeben nagyreszt az idopreferenciarol szolnak, csak mas megfogalmazasban

pl. nem tetszik az oktatas felpuhitasa, szerintem az oktatas funkcioja nem csak megtanulni valamit, hanem fegyelmet is tanulni, az oktatasi igazi funckioja az, amikor az ember nem megy le focizni, mert holnap dolgozat - ha ez a mentalitas nevelodik egy gyerekbe, az sikeresse teszi az eletben

na es pl. tenyleg az, hogy alacsony idopreferenciara nevelni

vagy pl. abortusz

legalacsonyabb idopreferencia: tudatos gyerekvallalas
kozepmagas: gyerekvallalas tudatos elkerules, vedekezes
magas: szenvedelytol vezerelve ossze-vissza kefelni, vedekezesre nem figyelve

az abortusz a legmagasabb verziot erositi, felelotlensegre motival

stb. stb.

nagy felismeres volt rajonnom, hogy szinte minden errol szol

időpref.

Amennyire meg tudom ítélni, monarchiák egyáltalán nem kínálnak jobb választ pl. a globális felmelegedés kérdésére, hogy egy igazán hosszútávú problémát vegyünk. A többit meg rizsának látom, de káros rizsának, mert ahelyett, hogy valódi válaszokat keresne, értelmetlen dolgokra fecsérli az energiát. Nem mondom, vissza lehet térni a múltba, de attól még múlt marad - értve ez alatt a monarchiát mint olyat. Ahogy az evolúció is néha visszakanyarodik, hogy aztán az a fejlődési ág elsorvadjon. Meg ahogy egy trauma hatására az ember apuhoz szalad, az ujját szopogatja vagy láncdohányzik stb.

Ha kicsit jobban

Ha kicsit jobban elgondolkodok Hoppe írásán, akkor azzal a véleménnyel, hogy a monarchiák nem adnak jobb választ a globális felmelegedésre, (közben figyelembe veszem azt, hogy esetleg a globális felmelegedés nem a politika és a médiák által gyártott mítosz, hanem esetleg létező valós probléma) nem tudok egyetérteni. Ugyanis ha elfogadjuk Hoppe feltételezését, hogy az időpreferencia a demokráciákban megnövekszik, akkor a globális felmelegedés szempontjából a monarchiák mégha nem is tökéletes, de mégis sokkal jobb megoldást kínálnak, mint a demokráciák. Az időpreferencia, a gyorsabb ütemben romló pénz, az azonnal felhasnálható javak és az azonnal használható technológiai megoldások a demokráciákban az emberek fogyasztását és az ipart arra késztetik, hogy olcsó, rovid élettartamú árukat tömegével állítson elő. Ehhez párosulnak a magasabb kamatok (Hoppe megjegyzést is tesz arről, hogy a demokráciákban a kamatok lénygesen magasabbak mint a monarchiákban), melyek e tendeciákat tovább erősítik. Az iparnak nemcsak a piachoz kell igazodni, hanem a kamatokhoz is. Le kell "gyártani" a kamatoknak megfelelő árumennyiséget is. Ezt a plusz árumennyiséget csak akkor lehet a piacon értékesíteni, ha eléggé olcsó a kínálat. Az olcsósság általában a minőség és az élettartam rovására megy, mely a árumennyiség termelését tovább gerjeszti. Természetesen a technológiák modernizációja az áruegységre anyag és energia megtakarítást jelentenek, de ez a megtakarítás nem jelentkezik a kissebb energia és anyagfelhasználásban, mert az időpreferencia és a romló magaskamatú pénz az embereket és az ipart a megtakarított anyag és energia elfogyasztására készteti.

Szlovákiából írok és

Szlovákiából írok és véletlenül akadtam rá erre az oldalra. Felkeltette érdeklődésemet, ezért regisztráltam.

Nemrég, Herman Hoppe e írását egy cseh weboldalon amolyan kutyafutta módon olvastam. Nem rossz írás (kár hogy olvasásnál nem voltam alaposabb). Ehhez annyit szeretnék hozzátenni, ha összevetnénk e írást Frédéric Bastiat – The Law írásával, mire jutnánk.

kérdés

Nagyon jó, hogy van ez az oldal, és az is, hogy készül a fordítás. A politikai kvízről jutott eszembe, hogy nagyon érdekelne egy ilyen irányú közvéleménykutatás. Odáig jutottam, hogy 20 ismerősöm kitöltötte a politicalcompass.org-on levő hosszabb tesztet, persze a minta minden, csak nem reprezentatív. Tudtok ilyen kutatásról, esetleg az economist.com-on valahol, vagy másutt? Előre is köszi bármilyen segítséget.

Hogyan tudnék idézni a magyar fordításból?

Sziasztok!

Tudna valaki segíteni nekem abban, hogy hogy tudnék a műből idézni? A szakdolgozatomat a liberalizmus témakörében írom, és ez a Hoppe-könyv nagyon jó gondolatokat tartalmaz, nagyon szépen, logikusan vezet le oylan dolgokat, amik nekem nagyon beleillenek a szakdolgozatomba. Viszont a szakdolgozatnál a hivatkozás nagyon lényeges kérdés, csak akkor tudnék innen idézeteket felhasználni, ha a pdf formátum elérhető lenne, és az oldalszámokat látnám, illetve abban jó eséllyel (gondolom) benne vannak azok az információk is, amik az irodalomjegyzékbe kellenek, amit a szakdolgozatomhoz csatolok. Ha bárki tud segíteni, nagyon szépen megköszönöm előre is!

Üdv mindenkinek!

emil

A PDF elérhető

Szia!

A PDF egy hiba miatt nem volt elérhető. Ezt most megszüntettem, így le lehet tölteni (ha mégsem, írj). Eredetileg nem volt benne oldalszámozás, de most raktam bele.

Viszont ez nem egy olyan PDF, amiből könyv készül majd. Csak OpenOffice-ból generáltam le. Így nem tudom, mennyire használható hivatkozásra, de talán a szóban forgó körülmények feltüntetése mellett igen.

A könyvváltozaton egyébként dolgozom, de nem tudom, mikor fog megjelenni, ha megjelenik egyáltalán. Lehet, hogy az is csak egy PDF lesz végül, de a mostaninál szebb, akár nyomdakész kivitelben.

Minden jót a szakdolgozathoz!

Köszönöm!

Szia!

Nagyon szépen köszönöm! Megmutatom a konzulensemnek, és megbeszélem vele, mit gondol. Felhasználni mindenképp felhasználom, csak a kérdés, hogy tartalmi idézés mellett merjek e beletenni szó szerintit is. Mert ha tartalmilag idézek, akkor elég, ha az angolul megjelent könyvet tüntetem fel hivatkozásként. Csak én szívesen idéznék 1-2 helyről szó szerint is.

Köszönöm még egyszer!!!

emil

egy libertárius társadalom életképessége

Most láttam a linket egy másik blogban, és alig tudtam letenni a könyvet. Köszi a fordítást!

Egyik aggodalmam a megvalósíthatósággal kapcsolatosan egy ilyen közösség önvédelmi képessége. Tegyük fel, hogy sikerül Békés megyének kiszakadni Magyarországból, és autonóm módon feloszlatnia az államhatalmat. Mivel kicsi, gazdaságilag gyenge területről van szó, hogyan védené meg magát az őt körülvevő demokratikus államok gyűrűjében? Nem járna úgy, mint a XIX. század forradalmai, hogy a monarchiák (látva az ideológiai veszélyt) egymás segítségére sietve verték szét őket? Szerintem hiába fejlettebb kulturálisan egy közösség, ha a barbárok erősebbek és egyszerűen elfoglalják a földet, elpusztítva az emberekkel együtt az életformájukat is.